Az Európai Tanács elnökének javaslata a jogállami kritériumokról a Spiegel szerint annyira nehézkes és vérszegény, hogy a magyar kormányfő és illiberális kollégái gond nélkül megtorpedózhatnak majd bármilyen kísérletet, amely megtagadná tőlük a pénzügyi alapok kifizetését.
Két neves nemzetközi civil szervezet is úgy látja, hogy megálljt kell parancsolni a magyar miniszterelnöknek az uniós pénzek szétosztásáról is döntő EU-csúcson. Véleményük szerint ugyanis mindenképp meg kell gátolni, hogy a nyugati adófizetők pénzén folytatódjon tovább a jogállamiság leépítése Magyarországon.
A kormányfő az uniós költségvetés vétójával fenyegetőzik, mert úgy gondolja, a járvány miatti uniós válságkezelésben nőtt a mozgástere. Ráadásul az ő olvasatában Magyarország a nagyvonalú.
Brüsszel ismertette az úgynevezett "Igazságügyi barométer" néven emlegetett vizsgálat eredményét, a jelentés a tagállamokban végzett közvélemény-kutatáson alapul.
Bár a német kancellár valósággal az egekig magasztalta Európát, amikor beszámolt az Európai Parlamentben, melyek Berlin fő törekvései az év végéig az unió elnöki posztjának gazdájaként, az első lapértékelések mégis megoszlanak az ügyben, nem kényszerül-e megalkuvásra Angela Merkel az általa első számú prioritásnak minősített jogállam kapcsán.
A járvány miatt mérsékelt részvételi arány is hozzájárulhatott a HDZ sikeréhez, de a járvány okozta gazdasági válság kezelése lesz a legnagyobb kihívás előtte.
Budapest főpolgármestere szerint ha a jogállamiság hiányát pénzmegvonással büntetnék, az Orbánéknak lenne jó, a pénz feletti rendelkezési jogukat kell korlátozni, és régiós szintekre levinni.
Akár már a július 17-én kezdődő EU-csúcson döntés születhet arról, hogy az uniós újjáépítési alap szétosztásánál feltételül szabják a tagországok számára a jogállamiság betartását is. Persze csak akkor, ha az Európai Unió soros elnökségét betöltő német kancellár is úgy akarja - írja a Financial Times.
Erről egy német miniszter beszélt a Die Welt-nek adott interjúban. Az Európai Tanács július 17-18-án tárgyal a következő költségvetésről.
A CSU-s Christian Schmidt szerint a magyar kormányfő felelős politikát folytat, de a vele folyó vita vége nem lehet sem kevesebb demokrácia, sem kevesebb Európa.
A magyar kormányfő kétfrontos csatának néz elébe, és mindkettőben a német kancellár vezeti ellene a harcosokat. A tét a Fidesz európai néppárti tagsága, illetve hogy jogállami kritériumokhoz kötik-e az uniós támogatásokat.
A rendszerváltáskor senki sem számolt azzal, hogy Kelet-Európában ilyen drasztikusan esni fog a lakosság száma, és a leginkább érintett magyar, bolgár és román kormány egyelőre hasztalan próbálkozik a folyamat feltartóztatásával – írja elemzésében Boris Kalnoky, a német lap kelet-európa-szakértője.
Gwendoline Delbos-Corfield szerint nem szabad megengedni, hogy a miniszterelnök a bolondját járassa a világgal, miközben állama egyre inkább autoriter.
A német lap elemzése elmagyarázza olvasóinak, hogy a rendeleti kormányzás úgy megy, hogy marad is.
A Néppárt elnökének tarthatatlan lesz a helyzete, ha nem éri el a magyar kormányfő pártjának eltávolítását a pártcsaládból. A kimenetel a németeken múlik - így látja az osztrák Kurier elemzője.
Nem Vera Jourován és Manfred Weberen múlik majd, hogy megállítják-e Orbán Viktort. Az Európai Bizottság alelnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője is azt nyilatkozta: Brüsszelben árgus szemekkel figyelik, hogy a magyar miniszterelnök mit lép a felhatalmazási törvény visszavonása után.
Ha Magyarország részesülni szeretne az egységes piac előnyeiből, akkor köteles betartani a demokratikus játékszabályokat - nyilatkozta Ivan Krasztev bolgár politológus a Die Zeitnek.
Az Orbán Viktor-i pávatánc írásos bizonyítékának is tekinthető az a kormánystratégia, mely szavakban hitet tesz az uniós kapcsolatok szorosra fűzése mellett és még az Oroszország felőli veszélyeket is érzékelteti, miközben jól ismert, hogy a kormányfő milyen kapcsolatban áll Putyinnal és hogyan szokta szidni Brüsszelt. Mindemellett furcsa mondatismétlődések is felfedezhetők a szövegben.
A német és francia politikai támogatást maga mögött tudva öntené a pénzt a gazdaságba a koronavírus-járvány okozta sokk kivédésére az Európai Bizottság. Beindult a vita a segélyek és hitelek arányáról, a visszafizetésről és a következő hétéves periódus költségvetéséről is, a kompromisszum eléréséhez minden érdekcsoport kaphat valamit.
Újra felmerült, hogy az uniós közös értékek és a demokrácia betartásához kössék a kifizetéseket a közös kasszából. A kérdés elsősorban Magyarországot és Lengyelországot érintheti.
